Jaffa Kiadó

Szökésben - Dénes József (Dönci)

"Én voltam a legautentikusabb rock and roll fej a nyolcvanas években" - állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén Dönci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként, öltözőőrként és könyvárusként is, de elsősorban mégiscsak gitáros volt. Számára a zene jelentette az életet. Ám amikor érezte, hogy közeledik az utolsó dal, lecsavarta az erősítőt, és befelé kezdett fülelni. És írt egy könyvet. A hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán lényeges dolgokról. A gyógyszerezős korszakról, a Kassák klubos bandákról és a Hit Gyülekezetében eltöltött éveiről. A Sváb- és a Szabadság-hegyről, Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak közé. Arról, milyen érzés volt bekerülni a "pasarétiek" zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas szürkeállománnyal. Arról, mi történik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret egy nőbe, és micsoda, ha a nő már nem szereti többé. Legfőképpen pedig arról, képes-e beilleszkedni egy örök kívülálló bármilyen közösségbe, vagy kilökődik, mint a bőr alá fúródó szálka? Lehetünk-e egy életen át szökésben? "Hogy mennyire ismerjük fel a köztünk élő zsenit, döntse el a hálás utókor." (Víg Mihály) "Dönci, a zeneszerző, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érző, intellektuális hajlamú kereső, a mosókonyhai levegőjű munkássorról. Dönci, az egyetlen, aki közülünk akkor igazán zenélni tudott, akitől magam is tanulgattam. Dönci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan fájdalom rántotta vissza őt ugyanabba a spirálba, amiből a 80-as években már egyszer kiszabadult. Dönci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át lelkét. Az éhező-szomjazó, aki meglepő értelmi képességeivel kitörni készült hátteréből. Dönci, akit a rácsok újra maguk mögé zártak. Megtudtam, hogy végül mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy befogadja Magyarország fölött az ég. Mert megvan írva: Aki az Úr nevét segítségül hívja, az megmenekül." (Pajor Tamás) "Dönci a barátom volt. Minden mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esendő, karcos hangját. Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra nyíló konyhában az intézetből frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép, őszinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata." (Forgách András)

Product names and technical specifications are provided by merchants. Always confirm the exact variant in the merchant’s checkout.