Popis produktu

Ez a könyv, mely az 1998-as nagy sikerű magyar kiadás utánnyomása, nem a szakmabelieknek, hanem az érdeklődő, zeneélvező, laikus nagyközönségnek íródott. Nem a műelemzést, hanem a zeneszerzők egyéniségét állítja a középpontba. Szakkifejezést csak annyit használ, amennyi elkerülhetetlen, viszont szívesen elidőz a kort, a környezetet, a komponistákat és közönségüket jellemző és megelevenítő érdekes, színes részleteknél, kevéssé ismert anekdotáknál, bőségesen idéz levelekből, emlékiratokból, korabeli újságcikkekből... Az olvasó pompásan szórakozik, és talán csak utólag eszmél rá, hogy mennyi mindent tanult közben. És korántsem csak azt, hogy hogyan akarta Händel kidobni az ablakon az ünnepelt szoprán énekesnőt, aki nem a kotta szerint énekelte az áriáját; hogyan pattant Berlioz a zenekar élére és mentette meg Requiem-je előadását, amikor a karmester a döntő pillanatban a tubákos szelencéjével foglalatoskodott; hogy zeneszerző csodagyereknek nem is Mozart volt a legbámulatosabb, hanem Saint-Saëns, aki háromévesen komponálta első darabját, ötévesen végigelemezte a Don Giovanni teljes partitúráját, és tízéves korában kívülről tudta Beethoven mind a harminckét zongoraszonátáját. A nagy zeneszerzők élete nem kuriózumgyűjtemény, még csak nem is életrajz-sűrítmények füzére: lapjain a zene története bontakozik ki, tudományosan megalapozva, de nem a tudomány elvontságával, nem a mindennapi közegéből, keletkezésének és megszólaltatásának körülményeiből kiszakítva. A zenét emberek alkotják, emberek adják elő, és emberek hallgatják. Nem érthető meg másképp, mondja Schonberg, mint az emberből: alkotójából és korából kiindulva. Ezért olyan eleven a könyv szövege, hogy úgy is lehet olvasni, mint egy izgalmas regényt.