Popis produktu

Élvezetes, szórakoztató, pimasz és remekül megírt kisregény. Jacobo nagy csodálója Faulknernek és útvesztőinek. Ebben a szerelmi történetben archív levelek segítségével, humorral és szárnyaló fantáziával eleveníti fel a Vad pálmák szerzőjének szerelmi viszonyát. Az austini történet írása közben Bergareche éppolyan jól szórakozhatott, mint mi, olvasók. Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író Luis, az újságíró, aki unja már a munkáját is, a házasságát is, a texasi Austinba készül egy konferenciára. Az utazás csupán ürügy, igazából Camilával szeretne találkozni, ő az egyetlen, aki az utóbbi időben számít valamit az életében. Éppen indulás előtt azonban kap tőle egy üzenetet: „Hagyjuk ennyiben a dolgot, őrizzük meg az emlékét.” A lesújtott és dologtalan Luis egy austini egyetemi archívumban keres menedéket, ahol véletlenül ráakad azokra a levelekre, amelyeket William Faulkner írt a szeretőjének, Meta Carpenternek. E levelezés segít Luisnak abban, hogy felidézze saját szerelmi viszonyának emlékét, hogy elgondolkodjon unalmas házasságán, de abban is, hogy eltűnődjön, miképp lehetne úgy élni az életet, hogy minden nap fontos legyen. Jacobo Bergareche őszintén, sok humorral és remek elbeszélőkészséggel vonja be az olvasót páratlan és elragadó regényébe, amely feltárja mind az elsöprő szerelmi szenvedély, mind a kiüresedő hosszú távú kapcsolatok természetét. Elgondolkodtatja olvasóját, miért olyan nehéz néha éppen azokkal összhangba kerülni, akik a legjobban ismernek bennünket, és miért keresünk inkább menedéket egy ismeretlen karjában, aki nem támaszt elvárásokat velünk szemben. Mikor megérkeztél, úgy éreztem, az életem egy hatalmas, konténerekkel teli teherhajó, egyik mérgező hulladékokkal, a másik lejárt szavatosságú ábrándokkal van megpakolva, a többi meg csordultig tele felelősséggel, aggodalommal, elnyomott vágyakkal. Egy elviselhetetlenül lomha hajó a túlságosan széles óceán közepén. Luis levele Camilának Tudom, a ránk váró napok nagy része nem áll majd másból, mint a házi feladatok átnézéséből, a reggeli gyümölcsjoghurtból, suliválasztásból, munkahelyekből, egy kis tévénézésből vagy olvasásból, amibe még éjfél előtt belealszunk; de az ajtót akkor is nyitva kell hagynunk, nem azért, hogy átéljünk egy jó napot, hanem hogy képesek legyünk együtt elképzelni, mi várhat ránk. Luis levele Paulának